Kettőnek sikerül, háromnak nem. A magyar klubcsapatok e heti mérlege két továbbjutás, egy kiesés. A legrangosabb sorozatban a DVSC ha nehezen is, de továbblépett gyengécske ellenfelén. Egyre nehezebb elviselni, hogy egy észt bajnok képes megszorongatni egy magyar bajnokot. A játékkal nem lehetnek elégedettek a hajdúságiak, viszont meg kell jegyeznünk, hogy tavaly is nehezen lendültek bele, de sikerült a csoportkörig eljutniuk. Most már a 3. fordulóban egy sokkal erősebb ellenfél vár a gárdára, a svájci bajnok, és ha reálisan gondolkuzunk, nincs esély a továbbjutásra. Nagyon sokat kellene tenni a továbblépésért, amire jelenleg a Debrecent nem tartom képesnek.

Az EL-ben a Győr könnyen jutott tovább egy harmatgyenge kazah csapattal szemben, eltaláltam Alekszidze gólját is, és a győriek továbblépését is. Ami sikerült a Győrnek, nem jött össze a Vidinek. Elfogult voltam a fehérváriakkal szemben, talán a szívem jobban akarta a továbblépést, logikusan gondolkozva viszont egyértelműen a szlovén csapat volt a párharc esélyese. Ezt siekrült is bebizonyítaniuk, Mezey csapata egyszerűen gyenge támadásokban, hiába a sok fiatal, tehetséges támadó, ha nem tudnak helyzeket kialakítani, nem fognak gólt lőni. A mester azt mondta tapasztalatlanok voltak, ez igaz, viszont nem csak a tapasztalatlanság, hanem a gyenge támadójáték és talán még mindig az összeszokatlanság a fő oka a vereségnek és a búcsúzásnak. Egyet megtanultam e párharcból, azt, hogy az észre kell hallgatnunk amikor fociról és esélylatolgatásról van szó. Most is arra fogok hallgatni. Viszlát DVSC, viszlát Győr.